Kazdo2 (12K)

togg (149K)
MuziChiton (9K)
Chiton (10K)
Otrok (13K)
Robotnik (16K)

Topor István: A ruházat és viselet


A férfiak ruházata egyszerű volt, fehérneműt nem visel-tek. Fő öltözetük a tunica és a toga volt. A tunica nagyjából a mi ingünknek felel meg, gyapjúból készült, nyak és új-nélküli ruhadarab volt, de használták ujjas formáját is. Az ujjatlan tunicát viselték a ház körül és munka közben. Ez alatt hordták az alsó tunicát, ez azonban már könyökig érő ujjal készült. A színe általában fehér volt, csak a senatoro-kén húzódott nyaktól lefelé egy széles bíborsáv. A lovagoké keskeny bíbor-szegéllyel volt ellátva, míg a triumphator virá-gokkal gazdagon díszített tunicát viselt. A dolgozók barna színűt viseltek, amely kevésbé szennyeződött. A katonák is tunicat viseltek, de rövidebbet, hogy a menetelésben ne zavarja őket. A tunica volt az általános viselet.
Erre öltötték fel a togát. Ez egy kb. 5 m hosszú és 3 m széles, ellipszis alakú gyapjúruha volt, amelyet mellükön összefogva bal vállukon átvetettek, majd a hátukon áthozva jobb karjuk alatt előre vontak, a végét pedig még egyszer átvették a bal vállukon.
A közönséges toga festetlen gyapjúból készült, a hivatalra p ályázók fehérített togát (toga candida) viseltek, innen ered nevük: candidati. Ha a pályázó elnyerte a tisztséget, bíborszegéllyel díszített tógát viselt (toga praetexta). Ilyet viseltek még a kiskorú gyermekek, némely magistratus és a papi méltóságok. A toga pupurea vagy picta (festett tóga) a király, a triumphator és a császárok viselték a diadalmenetek alkalmával. A vádlottak toga sordida-t hordtak.
Rossz idő esetén illetve utazásra csaknem minden római paeneulát viselt. Ez a felsőruha egyszerű ujjatlan köpeny volt nyitott nyakrészen át bújtak bele. Befedte a karokat anélkül, hogy mozgás közben gátolta volna őket, s mivel csak térdig ért járást egyáltalán nem akadályozta. Ugyan-csak úti felsőruha volt a birrus. Vastag gyapjúszövetből szabott, csuklyával ellátott bőr-gallér. Ezt főként a hidegebb tájakon viselték.

Topor István: Oblečenie


Oblečenie mužov bolo jednoduché, bielizeň muži nenosili. Najdôležitejie boli tunika a toga. Tunika odpovedá približne dnešnej košeli, bola zhotovená z vlny, a bola bez goliera a nemala rukávy. Ale používali sa aj tuniky s rukávami. Okolo domu a pri práci nosili tuniku bez rukávov, pod ňou mali spodnú tuniku, táto mala rukávy siahajúce po lakte. Farbu mala väčšinou bielu, iba senátori nosili tuniky, ktoré mali zhora dole purpurový pás. Jazdci mali tuniku olemovanú úzkym purpurovým pásom, kým triumfátor nosil tuniku bohato zdobenú kvetmi. Pracujúci nosili tuniku hnedej farby, ktorá sa menej špinila. Vojaci nosili tuniku tiež, ale kratšiu, vhodnú na pochodovanie. Tunika patrila medzi bežné oblečenia.
Na tuniku si obliekali tógu. Tóga bola asi 5 m dlhá a 3 m široká vlnená látka elipsovitého tvaru, prehodená cez žavé plece a potom ju pretiahli dopredu pod pravým ramenom a jej koniec ešte raz prehodili cez žavé plece.
Obyčajná tóga bola zhotovená z nezafarbenej vlnenej látky. Uchádzači o úrad nosili bielu tógu (toga candida), odtiaž pochádza názov "kandidát". Keď uchádzač získal úrad, nosil tógu zdobenú purpurovou obrubou (toga praetexta). Takúto tógu nosili aj deti, niektorí úradníci a kňazskí hodnostári. Togu purpureu alebo pictu (farbená tóga) nosili triumfátori a cisári pri príležitosti triumfálných pochodov. Obžalovaní nosili togu sordid-u.
V prípade zlého počasia rimania, ak cestovali, nosili paeneul-u. Tento jednoduchý svrchný odev bol vlastne pl᚝ bez rukávov, ktorý si obliekali cez hlavu. Pretože siahal len po kolená, neprekážal v chôdzi. Ako vrchný odev pri cestovaní sa používal birrus. Bol zhotovený z hrubej vlnenej látky, mal kapucňu. Birrus nosili najmä v krajinách so studeným podnebím.
A nők ruházata bonyolultabb volt, mint a férfiaké. A római nő ruházata három darabból állott: a tunica interior, a stola és a palla. A tunica interior abban különbözött a férfiak tunicajától, hogy földig ért és színesebb volt, anyaga egyre vékonyabb lett, éppen ezért egyszerre többet is hordtak. A stola is a tunicához hasonlított, de egészen a lábfejig ért, sőt hátul hosszú uszálya is volt. Oldalán nem varrták össze, hanem dísztűvel (fibula) erősítették meg, mellük alatt pedig övvel szorították a testükhöz. A stola a férjes római asszonyok megkülönböztető öltözéke volt. A palla sálnak felelt meg, melyet a vállra borítva köpenyszerűen viseltek a stola felett. Cipőjük könnyű bőrből készült szandál vagy calceus volt. Az elegáns nő ékszert is viselt, hajában diadémot, nyakában láncot, ujjain gyűrűket, a bokáján karikát.
Oblečenie žien bolo komplikovanejšie ako obečenie mužov. Oblečenie rímskej ženy pozostávalo z troch častí: z tuniky interior, štoly a pally. Tunika interior v porovnaní s tunikou u mužov siahala až po zem, bola farebnejšia, bola zhotovovaná stále z tenšej látky, preto nosili na sebe aj viac tunik. Štola sa podobala tunike, ale siahala až po členky, a vzadu mala dlhú vlečku. Na boku nebola zošitá, ale upevnili ju ihlicou, a pod poprsím pripevnili k telu pásom. Stolu si obliakali vydaté ženy. Palla odpovedala šálu, ktorú si prehodili cez plecia ako pl᚝ nad štolou. Topánky (sandále, alebo calceus-y) boli zhotovené z jemnej kože. Elegantná žena nosila aj šperky, vo vlasoch diadém, na krku retiazku, na rukách prstene a na členkoch krúžok.
GoldMed1 (9K)
Ret (12K)
prsten (6K)

Pozreli:



Valid HTML 4.01 Transitional

Stránka je v súlade s aktuálnymi normami.
Domov

© Klára Mrázová
Zdroje:
  1. Korok és viselet (maď.)
  2. Život v starovekom Ríme (čes.)
  3. Ancient roman clothing (angl.)
  4. Roman clothing (angl.)
  5. Dress (angl.)
  6. Stola and palla (angl.)
  7. Ancient Rome, dress (angl.)
  8. Toga praetexta (angl.)