Zanik (14K)
Spiro5 (5K)
Serapis (12K)
chlieb1 (16K)
RimObch1 (10K)
livius2 (11K)

Hogyan győznek a provinciák?

Róma köztereit és templomait újabb és újabb legyőzött vagy szövetségessé vált népek isten-szobrai gazdagítják a megszokott, eredeti római és görög istenek mellett. Egyre több imaház és templom épül a provinciákról betelepülők számára. Multivallásos birodalmi fővárossá válik Róma, és Augustus nyomán ezt a tendenciát, kisebb, időleges és hamar visszavont tiltásoktól eltekintve, minden császár támogatja. Idegen szokások, idegen rítusok települnek a latinra. Nincs más út, ha Róma a világbirodalom fővárosa kíván maradni. Minden nép vallási ünnepei hivatalos római ünneppé válnak, az év napjainak harmada ünnep, amikor a többi nép sem dolgozik. Róma vallásilag páratlanul toleráns.

Židók az ókori Rómában

A hatóság nem érti, hogy a zsidók miért nem akarják Jehova szobrát a köztereken vagy a Pantheonban felállítani, holott újra meg újra felajánlják nekik. Érthetetlen, hogy egy istennek ne legyen emberi vagy állati alakja. Ez csak elvi gond, a valóságos baj az, hogy a zsidók minden körülmények közt betartják a szombati ünnepet, s emiatt nem lehet őket katonaként alkalmazni. Az uralkodó többistenhit szempontjából a zsidók ateisták, vagyis nem hisznek az istenekben. De Róma ezt is könnyedén elviseli, és a zsidók, ha már itáliai vagy római polgárok lettek, semmiféle hátrányos megkülönböztetésben nem része-sülnek, a munkanélküliek megkapják az ingyen élelmüket, azt is biztosítják nekik, hogy a szombati ünnepük miatt hétfőn vehessék át, és hogy tiszta, kóser húst kapjanak.
Egyenrangúak az egyes egyiptomi vallások hívei is. Róma nem előítéletes az egyénnel szemben, és Caligulának nem kell tartania a latinok tiltakozásától, amikor lovaggá avatja a provinciák tekintélyes, gazdag családjait. Az iparra ugyanez érvényes, az állami építkezések versenytárgyalásán gyakran görög vállalkozók nyernek latinokkal szemben. A népszerű gladiátorok, színészek és írók jelentős része betelepülő vagy azok leszármazottja, náluk az egyéni teljesítmény számít, nem a származás vagy a vallási hovatartozás. Mai szóhasználattal: a harmadik világ lassanként benyomul az első világ központjába, és magához hasonítja.
De melyik a második világ? Látszólag nem létezik Karthágó legyőzése óta, valójában azonban igen, és ez Egyiptom, Róma éléskam-rája, a világkereskedelem valódi központjával, Alexandriával az élén. A római birodalom kettészakadásának veszélye nem szűnt meg azzal, hogy Octavianus legyőzte Antoniust és Kleopátrát. Augustus nem véletlenül tiltotta meg, hogy szenátusi rangú személy Egyiptomba betegye a lábát, még a római helytartó is csak lovag lehet. Tiberius nem véletlenül öleti meg riválisát, Germanicust alexandriai látogatását követően. Caligula császár a szenátussal huza-kodva arra játszik, hogy Alexandriába megy és onnét támad saját birodalmára. Őt még időben megölik, de a következő uralkodócsalád, a Flaviusok első tagja, Vespasianus Alexandriából zsarolja meg Rómát a gabona-szállítmányok leállításával, és részben ezért választják meg császárrá. Mind mezőgazdasági termékei, mind a közvetítő kereskedelemben elfoglalt helye miatt Alexandria a második világ.
Ako víazia provincie? Pokračovanie
Na rímskych námestiach sa objavujú ďalšie a ďalšie sochy bohov podrobených alebo spojeneckých národov, popri pôvodných rímských a gréckých bohoch. Stavia sa čoraz viac modlitební a kostolov pre prisahovalcov z provincií. Rím sa stáva hlavným mestom multi-náboženského Ríma a od čias Augusta, túto tendenciu podporuje s výnimkou dočasných, a rýchlo odvolaných zákazov každý cisár. Cudzie zvyky, cudzie rituály sa udomácňujú popri la-tinských. Nie je iná cesta, ak Rím chce zosta hlavným mestom svetovej ríše. Náboženské sviatky prisahovalcov sa stávajú oficiálnymi úradnými sviatkami. Tretina roka sú sviatky, keď ani ostatní nepracujú. Rím je po náboženskej stránke jedinečne tolerantný.

Židia v starovekom Ríme
Úrady nechápú, prečo židia nechcú ma sochu Jehovovu na námestiach alebo v Pantheone, aj keď im túto možnos ponúkli niekožkokrát. Pre rimanov je nepochopitežné, že boh by nemohol ma podobu človeka alebo zvieraa. Najväčší problém je však, že židia za každých okolností dodržujú sobotu ako sviatok, a preto ich nemožno zamestna ako vojakov. Z hžadiska panujúcej viery v mnohých bohov, sú židia ateisti, lebo neveria v bohov. Rím však toleruje aj to, a keď sa židia stali občanmi Itálie alebo rímskymi občanmi, netrpia žiadnym nevýhodným odlíšením. Tí čo sú bez práce, dostávajú stravu zadarmo, zabezpečia im aj to, aby miesto soboty mohli potraviny prevzia v pondelok a aj to, aby dostali kóšer mäso.

Prívrženci jednotlivých egyptských nábo-ženstiev sú tiež rovnocenní. Rím nemá predsudky voči jedincom, a Caligula sa nemusí obáva protestov latínov, keď povýši bohaté a vážené rodiny v provinciách do jazdeckého stavu. Pre remeselníkov platí to isté, pri výberových kona-niach na štátne stavby, často sú uprednostení gréckí podnikatelia oproti latinským. Značná čas populárných gladiátorov, hercov a spisovatežov pochádza z prisahovalcov alebo z ich potomkov, u nich zaváží ich osobný výkon, nie ich pôvod, ani ich náboženstvo. Dnešným ponímaním, tretí svet pomali vniká do centra prvého sveta a asimiluje toto centrum.
Ale ktorý je druhý svet? Zdanlivo neexistuje od porážky Karthaga, v skutočnosti však áno, a to je Egypt. Egypt - zásobáreň Ríma na čele so skutočným centrom svetového obchodu, Alexandriou. Nebezpečie pre Rímsku ríšu neprestalo víazstvom Octaviána nad Antoniom a Kleopatrou. Augustus nie náhodou zakázal, aby do Egypta vstúpila osoba s hodnosou senátora. Aj rímsky miestodržitež môže pochádza len z jazdcov. Tiberius nie náhodou nechá zavraždi Germanica, ktorý sa vrátil z Alexandrie. Cisár Caligula sa naahuje so senátom a vyhrožuje, že ide do Alexandrie a odtiaž napadne svoju vlastnú ríšu. Jeho ešte včas zavraždia, ale Vespazián, popredný člen nasledujúceho panujúceho rodu - Flávioviovcov, vydiera Rím s hrozbou zastavenia dodávok obilia. Je to jedna z príčin, pre ktorú ho zvolia za cisára. Pre polnohospodárské produkty a pre dôležité sprostredkújúce miesto, ktoré zaujíma, Alexandria je druhý svet.

Provincie (63K)
pantheonA (13K)


Zdroje
  1. Spiro György(maď.)
  2. Spiro György életrajza(maď.)
  3. Dielo(maď.)
  4. Hogyan győznek a provinciák (maď.)
  5. Rímske provincie (česky)
  6. Staroveký Rím (česky)
Stránka je v súlade s aktuálnymi normami.



Valid HTML 4.01 Transitional
Pozreli:
Pocitadlo.sk

Domov
© Klára Mrázová