Zanik (14K)
Spiro3 (8K)
Devin (10K)
legieA (12K)
educat (8K)
archit (12K)
otr1 (8K)

Hogyan győznek a provinciák?

A rabszolgatartó társadalomban egyszerre jelenik meg a feudalizmus és a kapitalizmus, s ha hozzávesszük, hogy a római proletárok ingyen ellátásban részesültek Augustus óta egy sajátos jegyrendszer révén, a szocializmus elvi alapja is jelen van. A nagyobb városokban, például Je-ruzsálemben a vidékről városba áramló tömegek munkanélküliségét értelmetlen közmunkával oldották meg.
Én azonban temetni jöttem a nagyhatalmat, nem dicsérni. Ha ennyire pompásan volt megszervezve ez a birodalom, mi okozhatta a kezelhetetlen konfliktusokat és azt az irtóztató vérontást.
A provinciák beveszik rómát
Ahogyan a Földközi-tenger Itália számára kültengerből beltengerré vált, a külkereskedelem belkereskedelemmé, úgy vált a külpolitika foko-zatosan belpolitikává. Már Cicero tartott a Rómába beáramló idegenektől, Seneca pedig száz évvel később úgy fogalmazott: "akit meg-hódítunk ma, az fog minket leigázni holnap". Ő is elsősorban a zsidókra gondolt, de a többi meghódított néptől is tarthatott. Róma az i. sz. első századra körülbelül egy milliós nagyváros, amelyben rengeteg külföldről beáramlott ke-reskedő és iparos él. Ha az üzlet az első, kiutasításuk fel sem merülhet, sőt itáliai vagy római polgárjoggal kell ellátni őket. A római hatóságok nehezítik ugyan a polgárjog megszer-zését, ahogy a green cardot sem könnyű ma megszerezni az Egyesült Államokban, mégis elkerülhetetlen, hogy a provinciákról egyre többen telepedjenek le Rómában.
Paradox módon a háborúkban legyőzött ellenség még nagyobb mértékben járul hozzá Róma lakossági arányainak megváltozásához, a munkaképes férfiak rabszolgaként Rómába kerülnek, s pár nemzedék múltán ingyenes ellátmányban részesülő, római polgárjoggal rendelkező proletárok lesznek. A felszabadult rabszolgának ugyan csak az unokája válhat teljes jogú polgárrá, de e változás negyven-ötven év alatt lezajlik. Pompeius egy zsidó belháborút követően barátilag segítve i. e. 63-ban foglalja el Jeruzsálemet, sok ezer zsidó rabot küld Rómába, s ők adják a Tiberis jobb partján létesülő zsidó település alapját. Jézus születése idején a többségük már szabad római polgár, az első század első felében kb. negyvenezren vannak, ami ugyan az összlakosságban nem nagy arány, de szerepük annál fontosabbá fog válni.
A rabszolgák utánpótlása a nagyobb hábo-rúk megszűnésével elapad, a rabszolgahiány miatt életük általában nem tűrhetetlen. A rabszolgának van értéke, a szabadosnak nincs. Ha rabszolga megsérül, gazdájának kártérítés jár, a szabadost hasonló sérülés esetén nem kárpótolják. Felszabadulásuk után volt gazdáik kliensei maradnak, akár szédítő karrier is várhat rájuk. A császárok bizalmas emberei többnyire felszabadított rabszolgák, akiknek alkalomadtán nagyobb a hatalmuk, mint az egész szenátusnak. E bizalmi emberek gyakran kedveznek a származási népükből való maffiózóknak. A származási elven és a vagyoni cenzuson alapuló szenátori és lovagi rend kénytelen megbékélni azzal, hogy alacsony származású jött-mentek orozzák el a jó üzleteket előlük.

Ako víazia provincie?

V otrokárskej spoločnosti existuje paralel-ne feudalizmus aj kapitalizmus, a keď uváži-me, že rímskí proletári boli zdarma zaopatrení zvláštnym lístkovým systémom, vidíme, že teo-retické základy socializmu sú tiež prítomné. Vo väčších mestách, napr. v Jeruzáleme, rie-šili nezamestnanos obyvatežstva, presúva-júceho sa z vidieka do mesta nezmyselnými verejnými prácami.
Ja som ale prišiel pochova vežmoc a nie chváli. Keď táto ríša bola tak skvele organi-zovaná, čo vlastne spôsobilo nezvládnutežné konflikty a to strašné krviprelievanie.

PROVINCIE DOBÍJAJÚ RÍM
Tak, ako sa zmenilo pre Taliansko Stredozemné more z okrajového mora na vnútrozemské more, zahraničný obchod na vnútorný obchod, tak sa zmenila postupne zahraničná politika na vnútornú politiku. Už Cicero sa obával od prívalu cudzincov a Seneca o sto rokov neskôr povedal: "tí, ktorých si podrobíme dnes, tí nás zotročia zajtra." Aj on myslel v prvom rade na židov, ale mohol sa obáva aj od ostatných podmanených národov. Rím má v prvom storočí nášho letopočtu asi milión obyvatežov a žije tu ohromné množstvo obchodníkov a remeselníkov z podmanených území. Ak obchod je na prvom mieste, ich vyhostenie neprichádza v úvahu, ba dostávajú rímske občianske právo. Rímske úrady síce sažujú udelenie občianstva, tak ako je sažené získanie green card-u v USA, ale nezabránilo to aby stále viac žudí z provincií sa usadilo v Ríme.

Paradoxne, nepriatež, porazený vo vojne prispieva ešte vo väčšej miere k zmene zloženia rímskeho obyvatežstva. Práceschopní muži, ktorí sa dostali do Ríma ako otroci, sa za niekožko pokolení stávajú proletári, ktorí sú už rímskí občania a sú vydržiavaní štátom. Plnoprávnym rímskym občanom sa síce môže sta len vnuk oslobodeného otroka, ale aj tak zmeny nastanú už po 40 - 50 rokoch. Pompeius, po jednej vnútornej židovskej vojne, na základe priatežskej pomoci, posiela do Ríma tisíce židovských otrokov - a títo tvoria základ židovskej osady na pravom brehu Tiberu. V dobe narodenia Ježiša, väčšina je už slobodný rímský občan, a v polovici prvého storočia n.l. je ich už asi 40 tisíc, čo v pomere k ostatnému obyvatežstvu sice nie je veža, ale sa stávajú čoraz dôležitejší.
Počet otrokov po skončení väčších vojen silne klesá. Pretože je nedostatok otrokov, ich život väčšinou je znesitežnejší, kým oslobodení otroci sa majú horšie. Keď sa otrok zraní, patrí za neho odškodné, kým za oslobodeného otroka nie. Otrok po oslobodení zostáva klientom svojho pána a niekedy ho môže očakáva závratná kariera. Dôverníci cisárov sú často oslobobodení otroci, ktorí príležitostne majú väčšiu moc ako senát. Títo dôverníci často venujú svoju priazeň "mafiánom" pochádzajúcim z rovnakého národa ako oni. Na základe princípu pôvodu a na zá-klade cenzusu (súpis majetku a osôb; sčítanie žudu; stredoveká renta; zaradenie obyvatežov do tried podža pôvodu a majetku) senátorský a jazdecký rád je nútený sa zmieri s tým, že pri-šelci nízkého pôvodu schmatnú dobré obchodné možnosti pred nimi.



Zdroje
  1. Spiro György(maď.)
  2. Spiro György életrajza(maď.)
  3. Dielo(maď.)
  4. Hogyan győznek a provinciák (maď.)
Stránka je v súlade s aktuálnymi normami.



Valid HTML 4.01 Transitional
Pozreli:
Pocitadlo.sk

Domov
© Klára Mrázová